Az én-idő visszatér – csak észre kell venni
Bevallom, nem repestem az örömtől, amikor a lányom bejelentette, hogy főnökei Londonba küldik dolgozni, hát még, amikor a nyár végén tényleg kiköltözött Angliába. Az eszemmel nyilván tudom, hogy ez nagyszerű dolog, és büszke is vagyok rá, hogy ilyen fiatalon megnyílt előtte ez a lehetőség, de attól még hiányzik nekem! És hol van még a karácsony, amikor újra hazarepül hozzám az én kicsikém…!
Az üres ház csendje: amikor a gyerek kirepül
Jó, persze, az élet rendje, hogy a gyerekek kirepülnek, szoktam mondogatni magamnak. Előbb-utóbb úgyis külön lakásba költözött volna, hiszen nem lehet elvárni, meg nem is lenne normális, hogy egy lány örökké az anyjával éljen. Nem is kívántam tőle ilyet soha.
De még mindig képtelen vagyok megszokni, hogy már majdnem két hónapja üres a ház. Nem vár itthon sem a lányom, sem a lakásban széjjelhagyott holmijai. Nem mosom-teregetem a ruháit, csak a magamét. Nincs kivel megbeszélem, mit főzzek a hétvégére, és nem jön velem senki a piacra, hogy segítsen a cipekedésben. Igaz, már nem is nagyon cipekedek, elvégre magam miatt nem érdemes nagy bevásárlásokat csapni. Mindennek persze van jó oldala is: sokkal kevesebbet költök. És nemcsak a pénzem, a szabadidőm is jóval több most, mint akkor, amikor még családanyaszerepben remekeltem.
Klimax: nem csak árnyékos oldala van
A minap kezembe akadt egy női magazin, ahol az egyik cikkben az újságíró a klimax „napos” oldalát ecsetelte. Muszáj volt végigolvasnom, mivel nekem ezek szerint csak az árnyékos oldallal sikerült megismerkednem: a gyakori izzadással, a hőhullámokkal, az alvászavarokkal. A cikk viszont egész másról szólt: arról, hogy a nők a negyvenes-ötvenes éveikben, köszönhetően a gyerekeik önállósodásának, hirtelen visszakapják az én-idejüket, miközben több pénzt is tudnak költeni magukra. Egy élelmes, modern nő kihasználja ezt a remek lehetőséget, és ahelyett, hogy az „üres fészekben” keseregne naphosszat, új célokat állít, elfoglalja magát, például keres egy új hobbit, netán elkezd nyelveket tanulni.
Ezen elgondolkodtam. És úgy döntöttem, beiratkoznom egy nyelvtanfolyamra. Az angol elég jól megy, viszont kislány korom óta álmodozom róla, hogy egyszer majd megtanulok olaszul. Eljött az idő, hogy most bele is vágjak!
Ez is érdekelheti:
Halloween a háztetőn!
Sári barátnőm közölte, hogy előrehozza a Halloween-t, és már a hétvégén házibulit tartott, ahol mindenkinek kötelezően be kellett öltöznie valamilyen jelmezbe. Rendkívül viccesnek találtam az ötletet, mármint a házibuliét, mert ez a műfaj tudtommal már rég kiment a divatból. A mai fiatalok inkább egy pubban vagy más szórakozóhelyen szoktak „partizni”
Szüret a szívem körül
Azt hittem, a szüret csak a szőlőről, a mustról és a fáradt derekakról szól. Aztán kiderült, hogy egy kisvárosi szüreti mulatságban nemcsak a bor érik meg, hanem az önbizalom is – és néha még egy-egy bók is bepottyan a puttonyba.
50 – avagy csak egy újabb születésnap
Amíg fiatalok vagyunk, az ötvenet távoli, idegen állomásnak képzeljük. Aztán elérkezik, és rájövünk: az élet nem a számokban, hanem a pillanatokban mérhető. Ez a történet arról szól, hogyan vált egy szomorkás születésnap a legszebb meglepetéssé.