24. Másodvirágzás!

Hát akkor egy időre vége a randizgatásnak mindenféle vadidegen pasasokkal! Őszintén bevallom, egy kicsit még örülök is ennek. Sári is berekesztette a párkeresést, és szerintem már neki is elege lett ebből az egészből. Most ő is inkább otthon ül és tévézik, akárcsak én.

Természetesen odafigyelek rá, nehogy tévéfüggő, pláne megint sorozatfüggő  legyek: szó nem lehet róla, hogy a tévé irányítsa a napomat! Ennek ugyanis pontosan fordítva kell lennie, éppen ezért mindig előre megtervezem, hogy melyik műsort nézem meg.

Mostanában például előnyben részesítem a tudományos-ismeretterjesztő adásokat. Bár nem vagyok már iskolás, de miért ne használnám ki én is az itthonlétet a műveltségem szélesítésére, valamint az elmém pallérozására, nem igaz?

Megnéztem például egy nagyon érdekes filmet az orchideákról. Megdöbbentően új dolgokat tudtam meg ezekről a csodálatos virágokról! A legjobban az tetszett, hogy általában nem is az első virágzásuk a legszebb, hanem amikor másodszor bontják ki a szirmaikat.

Ezen úgy elábrándoztam! Arra gondoltam, hogy amikor fiatal lányként én is először borultam „virágba”, szép voltam ugyan, üde, hamvas és ifjú, no meg sovány, mégsem az volt az igazi nőiségem. Mit sem tudtam akkor még a világról, mint ahogy alig ismertem a saját, éppen csak felnőtt testemet. Így amikor először belekóstoltam a testi szerelembe, sejtelemem sem volt, hogy mindez egyszer még sokkal nagyobb örömöt is fog nyújtani a számomra ahhoz képest, mint amit eleinte megtapasztaltam. Most viszont, a másodvirágzásom idején, érett, felnőtt nőként ezerszer jobban érzem magam a bőrömben, mint annak idején, tapasztalatlan, butácska kislányként. Ha most visszabújhatnék a régi bőrömbe, esküszöm, ezerszer bátrabb lennék, mint akkor, visszahúzódó, félszeg „kislányként” voltam: mernék öltözködni, sminkelni, élvezni az életet! Hiszen most már megvan hozzá az érett nőiségem is.

Már csak egy pasi hiányzik, hogy végre teljes legyen a kép. Ha most nem is, de előtt-utóbb az is meglesz. Érzem!