Mi szól mellette, és mit kell fontolóra venni?

Ha a változókori testi és lelki problémák oka a hormontermelés csökkenése, akkor elsőre ésszerűnek és logikusnak tűnik a hiányzó hormonok pótlása. Néhány évvel ezelőtt még a szakmai irányelvek szerint elsőként választandó kezelési módnak tekintették a változókori panaszokra hormonterápiát, függetlenül a tünetek intenzitásától.
A tünetek enyhítése mellett ugyanis az ún. menopauzális hormonterápiának (MHT) számos egyéb pozitív hatást is tulajdonítottak, mint pl. előnyös szív-és érrendszeri, valamint a koncentrációs képességre való hatást. Ahol fény van, ott persze árnyék is van. Az utóbbi évek kiterjedt kutatásai ugyanis rámutattak arra a fontos körülményre, hogy a hormonterápia az előnyök mellett kockázatokkal is jár. Ezért a kezelés alapelveit a véleményformáló szakmai fórumok némiképp szigorították. Napjainkban a nőgyógyászok az alábbi irányelvek figyelembevételével javasolnak hormonterápiát:

• kifejezett változókori tünetek esetén
• a lehető legalacsonyabb dózisban
• csak annyi ideig, amíg feltétlenül szükséges